Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Mór
Mór város a Dunántúli régióban, Fejér megyében a Bakony és a Vértes közötti Móri-árok legjelentősebb települése. A város kb. 20 km-es vonzáskörzetnek gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. A várost ma több mint 15.000 lélek lakja. 8060 Mór, Szent István tér 6. https://mor.hu/ 22/562-823 [javascript protected email address]Tevékenységek, keresőszavak: Önkormányzatok Hivatalok
Fekvése
Fejér megye északnyugati részén, a Vértes és a Bakony hegység között elnyúló völgyben, a Móri-árokban helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól mintegy 26 kilométerre északnyugatra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 200 méter környékére tehető. A közel tizenegyezer hektáros kiterjedésű, változatos tájegyüttes főleg dombsági, illetve hegységi felszínekből tevődik össze. Fejlődésének története a Vértes kialakulásához kapcsolódik.
Az évmilliók során lerakódott folyóüledék és lösz által fedett területet sűrűn szabdalják völgyek és süllyedékek. A legnagyobb dombsági magasságok a Szőke-hegyen (283 méter) és a Dobosi-hegyen (269 méter) mérhetők; a Vértes táblás röghegységszerkezetének egyik kiugró pereme, a 479 méteres magasságú Csóka-hegy a térség legmagasabb pontja.
Megközelítése
Közúton a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főúton érhető el a legegyszerűbben, amely a belvárost elkerülve, a belterület nyugati szélén húzódik, nagyjából észak-déli irányban. A főút felől a belvárosba a 8127-es út vezet be, amely aztán továbbfolytatódik Pusztavám-Kocs irányába; a környék nagyobb városai, Tata, Tatabánya és Oroszlány felől Mór ezen az úton érhető el.
Zirc és a Keleti-Bakony települései felől a 8216-os út vezet Mórra, ahol mintegy 34 kilométer megtétele után ér véget. (A 81-est ez az út csak felüljárón keresztezi, a két útvonalat a 81 811-es és a 82 101-es számú le- és felhajtó ágak kötik össze.)
Vasúton is elérhető a város, a MÁV 5-ös számú Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalán; vasútállomása a 81-es főúttól nyugatra esik, közúti megközelítését a 8216-os útból, annak 33. kilométere közelében, északnyugat felé kiágazó 82 304-es út biztosítja.
Történelme
1758-ban Mór Mária Teréziának köszönhetően mezővárossá lett.[6] Ő telepítette be a svábokat a török hódoltság miatt elnéptelenedett Mórra.
1848. december 30-án Perczel Mór honvédtábornok és Jellasics horvát bán seregei a város határában vívták a móri ütközetet, amely a magyar csapatok vereségével végződött. A vereség következtében megnyílt az út a császári csapatok számára Pest-Buda elfoglalására.[7]
Mór 1984-ben – akkor 100. magyar városként – városi rangot kapott.[8]
2002. május 9-én ebben a városban, az Erste Bank Dózsa György utca bankfiókjában történt a magyar kriminalisztika eddigi legvéresebb bankrablása, a köznyelvben csak „Móri bankrablás” vagy „Móri mészárlás” néven elhíresült bűneset, ami 8 halálos áldozatot követelt.
megosztás: